FUGGERÉK, A FUKAROK, avagy a "világ leggazdagabb emberei"

Ha nem is volt gazdagabb, mint a kínai császár, azért az akkor ismert nyugati világ legjelentősebb pénzügyi urának számító család saját kisvárossal rendelkezett Augsburgban: 18 utcával, ugyancsak saját templommal, alapítványi lakóházakkal.  Állam az államban, avagy inkább az európai államokban? Vagy a háttérhatalom (mai divatos szóval) központi bázisa lehetett?

Hans Fugger, a vagyonalapító csupán felkapaszkodott takácsból vált textilkereskedővé, születési címek nélkül. Jelenleg 18. élő leszármazottja, egy Thun-Fugger grófnő a máig létező alapítvány tulajdonosa, illetve vezetője, a 21. században amolyan úri asszony.

S mi vajon az érdemük? Hogy a 16-17.században kirabolták Európa születési arisztokráciáját - átvéve a hatalmat az addig társadalmilag nem éppen megbecsültnek nevezhető kereskedőréteg számára - kihasználva a háborúskodásokat és anyagi érdekből új háborúkat okozva. Az egész kontinens végül az ő mohó játékuk piacává és áldozatává vált - ez nevezhető aztán az igazi „kufárkodásnak”.

A nagypapa, Hans 1367-ben költözött be az akkor feltörekvő Augsburgba, s elvette a takácscéh vezető mesterének leányát, így kedvező anyagi lökést kapott a textiláruk kereskedelméhez, és ismertté vált a helyi eladók világában. Unokája, Jakob felfedezte a kedvező szeleket és háborúkban rejlő anyagi lehetőségeket. Mivel a közeli réz- és ezüst kitermelésének joga a helyi hercegeket illette, ám azok mindig pénzszűkében voltak, kisebb kölcsönöket kezdett el adogatni az uraságoknak, ezeknek fejében azonban a fémkitermelésből származó elővásárlási jogokat kérte. Ha a nagyurak nem tudnának fizetni a kölcsönért kamatostul (kamatos kamattal), hát ráteszi a kezét egyből az ezüstre és rézre. Így lett hát a takácsból bankár.

Fugger először még csupán kisebb kamatokkal dogozott, majd egyre nagyobb pénzösszegeket fektetett be. Elérkezett aztán az első igazi áldozat, Sigismund (Zsigmond) tiroli nagyherceg, kinek kezében volt a tiroli ezüstbányák pénzverési joga. Adott is kölcsön 100 000 guldent a hercegnek, ki cserébe átadta az ezüsttel kapcsolatos bányajogokat, ami által Jakob úr hirtelen hihetetlenül meggazdagodott. Többé ekkora összeget már nem is kellett kockáztatnia. Ekkor már textillel és ezüsttel, rézzel egyaránt „bizniszelt”.

I. Habsburg Miksa császár állandó vendégnek számított nála. 1515-ben Fugger finanszírozta azt a bécsi királytalálkozót is, ahol II. Jagelló Ulászlót illetve Zsigmond lengyel királyt fogadta a császár, és lezajlott a "kettős házasság" Ulászló gyermekei és Miksa unokái között. A császárnak ugyanis még arra is alig akadt pénze a kincstárban, hogy Bécsig utazzon, így Jakob úr szíves nagyvonalú hitele fedezte az egész rendezvényt: Csehország és Magyarország megszerzését a Habsburg koronának.

39 évesen Jakob is megházasodott, elvett egy gazdag augsburgi házból való asszonyt, Sybillát. Ezzel az augsburgi nagypolgárság soraiba fogadta. A fontosabb európai nagyvárosokba családjának kereskedőházakat létesített, s ezzel mindenhonnan összeköttetésekhez illetve információkhoz jutott. Bevezette illetve elterjesztette, hogy az adós bárhol leadhatta-felvehette a váltókat Európában, miután nála felvette a hitelt, így globalizálta a készpénz nélküli hitelfelvételt és eladósodást (!!!) A Vatikánba is betette lábát, hogy a pápai érméket egy ideig ő nyomathassa. Egész Európában, mindegy Berlin, Antwerpen, Velence, Róma, avagy Buda, kiterjedt információs hálózati rendszert működtetett, egy igazi kémhálót, mindig tudta, ki lesz a következő kiszemelt eladósodó személy.

Az 1500-as években szinte nem akadt olyan királyi, fejedelmi, hercegi ház Európában, mellyel a Fugger család ne lépett volna gazdasági kapcsolatba - magyarul ne tartozott volna neki, el ne adósította volna. A piramis csúcsán maga V.Károly császár állott, ki a császári koronáját a Fuggereknek köszönhette - írja a pénzügyi kiadó által közzétett életrajzi könyv („Der reichste Mann der Weltgeschichte“ von Greg Steinmetz, Finanzbuchverlag).

Jakob Fugger 1510-ben, testvérei halála után átvette a teljes irányítást, és a banki konszernet átnevezte, eztán „Jakob Fugger und Gebrüder Söhne“ néven tevékenykedtek. Jakob lett a világgazdaság történetének egyik első globalistája! 1519-ben 800 000 gulden hitelt nyújtott V.Károly császárrá választásához, és ezzel egyúttal adósságspirálba döntötte Spanyolországot. 1525 végén Jakob meghalt, és innentől kezdve unokaöccse, Anton tette még gazdagabbá a családot, 1565-re már a teljes Német-római Birodalom összbevételének 10%-át birtokolták, családi vagyonuk közel 60 millió guldenre rúgott.

Bár a spanyol királyok folyamatos háborús csődjei miatt a Fuggereknek később be kellett csukniuk jövedelmező üzletházukat, ma 40 leszármazottjuk él, s ha nem is mindegyik tehetős, a vagyon egy része a világ különböző pénzügyi válságainak és inflációinak ellenére is fennmaradt. Például 3200 hektárnyi erdő áll rendelkezésükre fakitermelésre, s alapítványi szinten - hisz az nem adóköteles ugye - foglalkoznak ingatlanokkal is, illetve a "Fuggerei" Augsburgban várja a turistákat - meséli a takácsivadékból lett grófnő.

lásd:

Frankfurter Allgemeine Zeitung interjúja Fugger grófnővel

Hivatalos weboldaluk

A Habsburgok hivatalos weboldala

A "bécsi kongresszus" hivatalos weboldala

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat