EMLÉKTÁR

EGERSZEGI GRAVAMINÁK - Alább következnek a Zalaegerszeg város környéki török kártételek:

1600-1630

1616.07.10 és 1616.07.17. - Davotti Bakó Farkas kiskomáromi hadnagy jelentése

Kiskomár katonái nem vették észre, amint az éj leple alatt a felesben jövő török* megközelített Egerszeget, mivel nem a szokott útvonalán közlekedett. Az ellenség eredeti terve Zichy uradalmának elpusztítása lett volna ("hanem az Zichy uram jószágára akartak volna menni, azokat mind el rabolni..és falujukat föl ígetni"), ám akadályoztatása miatt útvonalat változtatott. "Szigetből és több nagy házakból megindultanak". A rajtaütés előtt semmi jelét nem mutatták annak, hogy Egerszeg lett volna a célpontjuk: Ha Szigetnél vagy Babolcsánál előtte gyűléseztek volna, akkor azt a kiskomáromiak hamar megtudhatták volna, ám ilyesmi most nem történt. Mivel előzőleg nem tudták kipuhatolni az eseményt, váratlanul érte a települést a támadás.  

A török haragudott a csaászár adójáért és az ispahyák adójáért...már korábban is fenyegette az egerszegieket, hogy fel törik a várost, majd azt állította, csak azért ment Egerszegre, mert nem volt jó kalauza, hogy a Batthyányok uradalmára törjön és véletlenül eltévedt!

A veszteség még arányában soha sem volt ennyi: a 500 főnyi lakosságból 500 fő esett áldozatul.  

1622 - Egerszegi polgárok levele 

"hogy minémű módon pusztulásunk történnék az elmult 1616 esztendőben az kaposvári ispayák miatt ugy annyira hogy városunkban csak egy ház sem marada az tűz miatt minden marhánk felesigünk, gyermekünk prédára jutta " - írják az egerszegi lakosok elkeseredetten Batthyány Ferencnek. Egerszeget nem a kanizsai, hanem a kaposvári, szigetvári, babolcsai török együtt gyújtotta fel, egyetlen ház sem maradván porrá lett minden. Eztán jött a kanizsai pasa ismét követelvén a sarcot, pénzben és fegyverben, amit a megmaradt kevés emberrel a szerencsétlen polgárok már nem tudtak fizetni, hiszen minden odaveszett...ezért is fordultak a főlovászmesterhez, intézkedjen a basánál őhelyettük, kik teljes nyomorúságra jutottak.

1628.09.28. Kiskomárom - Bécs TURCICA

Kuefstein báró – Murteza budai pasa ((latin másolat) a Fülek és Egerszeg környékén rabolt gyermekek kapcsán, mellékelve Bosnyák 1628.08.10-i levele (fol. 65v.) és Bakó Farkas kiskomáromi és Bessenyey István egerszegi kapitány beadványa a Haditanácshoz az Egerszeg melletti Páli faluból rabolt négy gyermek, két lány és két fiú kapcsán (latin másolat, fol. 66r.).

 1630-1640

AZ EGERSZEGI GRAVAMINÁK, melyeket az kanisai törökök cselekettenek.

"Mert a békességet rendes szokása szerint gonoszul tartotta meg a török s 1627 óta több mint 300 falu hódoltatott be és hozzávetőleges számítás szerint valami 5000 ember hurczoltatott rabságra.Hát még úton útfélen mennyit levágott a pogány ellenség?"

Anno 1630. in mense oktobris Kemend vár alól itt való egerszegi katonákat Jachó Miklóst, Horvát Mártont elfogták és elvitték.

Anno 1630. vittenek el negyven lovat és 6 gyermeket.

Anno 1633. Az vár mellől vittenek el 20 lovat; 5 gyermeket levágtak, az egyik sebben esett. Eodem anno Barbeli György két lovát elvitték.

Anno 1632. Az egerszegi város végén, az egerszegi lovas és gyalogokban vágtanak le 20, elevenen vittenek el hetet.

Anno 1634. az szőlőhegyből két gyermeket vittenek el.

Anno 1635. egy katona szolgáját és két lovát elvitték.
Eodem anno az egerszegi hegyből vitték el egy tizedesnek az fiát

Anno 1638. egy Lengyel nevű faluban itt való egy katonát és egy hajdút levágtak, egyet elevenen elvittek, amely pribékké lett, Nagy Miklós a neve.
Eodem anno in mense Julii vittenek Chéb nevű faluból Gerencsér Mihályt, itt való hajdút ötöd magával, feleségestül, gyermekestül.
Eodem anno in mense septembris itt való katonát vittek el Bagód nevű faluból Magyar Jakabot, ötöd magával feleségestül, gyermekestűi; Toót Istvánt negyed magával, feleségét, annyát és gyermekét.

Anno 1639. innend a vár mellől Kazalláza nevű faluból vittenek el 11 rabot, hajdút Kis Dömötört, Horváth Mátyás feleségét, két fiát, két leányát, Kos György hajdúnak négy gyermekét, Toót Bencze hajdúnak egy fiát. Eodem anno Söjtéröl egy Toót István itt való hajdút elvittek. Itt való katonát Hetes nevű faluból Toót Jánost elvitték.

Anno 1640. in mense augusti vitték el Neszullye nevű faluból Kis János itt való katona feleségét; egy hajdúnak az feleségét harmad magával elvitték.
Eodem anno in mense novembris az vár alatt vágtak le egy katonát Szalay Györgyöt, és egy hajdút Szabó Mihált, item az feleségét anyával együtt elvittek, azonkívül egy hajdúnak az feleségét és egy gyermeket elvittek.

Anno 1640. Ságodban egy hajdút levágtanak, ugyanakkor in mense novembris, egy katona lovát elvitték. In mense augusti egy katonának Horváth Mártonnak két lovát az vár alól elvitték. Ugyanakkor egy hajdúnak Cheke Imrének két lovát elvitték az vár alól.

Eodem anno 1640. in mense oktobris Chas nevű faluból vitték el
Nagy Jakabot, feleségét, gyermekét ötöd magával.

Helységek: Kemend, Zalaegerszeg, Lengyel, Cséb (Zalacséb), Bagod, Kaszaháza, Söjtör, Hetés, Neszele, Ságod, Csács

Nevek: Jachó, Horváth, Borbély, Nagy, Gerencsér, Magyar, Tóth, Kis, Szabó, Szalay, Cseke

Dr.Komáromy András: A török rablásai, in. Hadtörténeti Közlemények 1895. 85-87.oldal, részlet

1640-1650

1641.04.30. - Pölöskei Eördögh István jelentése

"Akarám értésére adnom, hogy az éjel ránk jőnek ugyan felesen az törökök*, a hostatunkra üttenek, s annak egy darabját fölvervén, nem tudhatjuk hány rabokat vittenek el belőlük. ..meg is gyujtottak vala a házakban de ég is úgy adá az Isten, hogy nem égett több ház el nyolcnál, Im Horváth Jánost Ő Fölséghe vicze hadnagyát küldöttem Nagyságodhoz, ő szóval bővebben meg érteti Nagyságod…Fölötte igen rongyos állapottal vagyon az várunk. …."

A veszteség: öt halott, kilenc sebesült, 68 főt a törökök elvittek. 

A kapitány következő heti üzenetében arról ír, hogy jelzés érkezett, hogy az egerszegi maradék hostátot is "fel akarják verni". 

1649.05.09. – Kerpacsics István jelentése

"Az törökök igen járnak dolgokban im azol mult éjjel Kemend alá mentek, egy hajdúnak fejét vötték... "

1649.07.21. – Kerpacsics István jelentése

"Egy szegény legint Egerszeghi kattonát az törökök megvagdaltak ugyan ..."

Megjegyzések:

*ránk jőnek ugyan felesen az törökök = amikor több várból együtt jönnek ki és támadnak, pl. Kanizsáról, Segesdről, Kaposvárról, Szigetvárból

A HuPont.hu ingyen weblap készítő egyszerű. Weboldalak létrehozására: Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat