EMLÉKTÁR

Ezután persze jöhetnek az egyéb valós idejű, térben és időben kézzel fogható emlékeink - úgy mint akár a temetőben a síremlékek avagy otthon található egyéb tárgyak.

Hagyományos kutatás esetén ezt követte a levéltári séta, s ahol még ma is hozzáférhetetlenek online az adatok, ott jelenleg is ugyanígy tradicionálisan működik a kutatás.

Azonban mivel már “minden elérhető az interneten” (ez egy hamis állítás), így elkezdhetjük az online elérhető adatok feldolgozását: anyakönyvek és bejegyzések digitalizált változataiból, avagy az anyakönyvi bejegyzések másolataiból. Ez a lehető legmegbízhatóbb forrás is rejthet azonban elírásokat, félrehallásokat, kihagyásokat és hiányosságokat, így a 100% is csupán 99% vagy még kevesebb… Ezt követhetik a más jellegű egyéb fennmaradt és internetre került dokumentumok.

Amennyiben nem áll rendelkezésre megfelelő adatbázis online, fordulhatunk az illetékes egyházhoz és az Ügyfélkapuhoz is.

Lássuk hát a legmegbízhatatlanabb forrásokat:

Wikipédia: az köztudott, hogy a Wikipédia egy sokféle korábbi irományból összeollózott információhalmaz sokszor elavult adatokkal,pontatlan másolással avagy hozzá nem is értő dilettánsok sokaságának munkájával. A hibalehetőség meglehetősen nagy, mivel a Wikipédia-szerkesztők által különböző korszakokból talált felhasznált források összekeverednek. Az elírások száma is jelentős, sokszor nem stimmelnek nevek,elütések olvashatóak évszámokban és dátumokban. Avagy látható, hogy a szerkesztő nem beszéli azt az idegen nyelvet, mely az adott, említett személy anyanyelve volt, s így még a nevét is pontatlanul jegyzi le.

Myheritage: dilettáns összeírás jellemzi igen sok hibával. Mivel önkéntes családkutató hobbisták osztják meg az adatokat - amelyekhez nem csatolnak semmiféle forrást, így az egész oldal egy bizonytalan információhalmaz számos pontatlansággal.

Geni.com: ugyanez csak pepitában, sőt ugyanazok is szerkesztik, csak kevesebben, a "nem tudjuk kik" összekapcsolgatják a "nem tudjuk kiket" - legtöbbször bármiféle forrásmegjelölés nélkül.

Minden egyéb olyan írás, amely forrásaként nem ad meg eredeti dokumentumot. Az újságcikk sem elsődleges jellegű forrás - hanem ellenőrizendő akár több ugyanazon témájú cikk segítségével. Hiszen még gyászjelentésből is kettő létezik: egy eredeti, amit feladtak az újságban - és egy, ami megjelent a lapban.

Így fogjunk hát neki a terjedelmes és szerteágazó munkának - további hasznos keresgélést pincében, padláson, asztalfiókban és levéltárakban!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat