A SÁRHIDAI BOSZORKÁNYOK
Az "Tekintetes és Nemes Szala vármegyének" 1767. esztendőben kelt eljárása forintosházi Forintos János főbíró úr megbízásával Pap Mihály és neje Bíró Jutka ellen boszorkányság vádjában.
Pete János 49 éves sárhidai nemesember, ki azelőtt sosem hallott affelől, hogy a Sárhidán lakozó házaspár bűbájos tetteket hajtott volna végre, az utóbbi két esztendőben kétszer is azt a hírt vette, hogy Bíró Jutka egyszer a libertinus Bíró Györgynek nejét, s egyszer pediglen Kovács Györgyöt nyavalyába ejtette. Kovács uram megorrolt a rontásra, s ráküldte a boszorkányra a vármegyei esküdtet, hogy őt azon nyomban megfenyítse, hogy adja vissza az egészségét, amit elvett. A tanú felesége egyetértett, hogy ez történt.
A terjedelmes Pete család minden meghallgatott tagja kiállott ugyanezen vallomás mellett, hogy eddig semmi rosszat nem tett a házaspár, ám hirtelen....
Nemes Pete László neje, Szunyogh Kata asszony végül kibökte, hogy a háborúskodás úgy kezdődött, hogy Bíró György fejszéjét elvitte Pap Mihály - méghozzá engedély nélkül, na de ilyet már! A fejsze lenyúlásán úgy megbotránkozott Bíró, hogy Tuboly László viceispán úrhoz szaladt, az segítsen néki nevezett fejszét visszaszerezni.
Ekkor érkezett Balogh János, sárhidai nemes, ki szerint Kovács György neje egy tudós emberhez fordult,s az is biza azt állítja, Bíró Jutka rontotta meg az összes nyavalyában szenvedő beteget, sőt Kovács György feleségét máig a hideglelés bénítja.
Hogy a rontó házaspárnak eljárása miként végeztetett be, azt már mi meg nem tudhatjuk, mert az ügyiratoknak ítéletei mind elvesztek - elmerültek a múlt kútjában, mint Bíró uram eltulajdonított fejszéjének a nyele.
Forrás:
Tóth G.Péter: A magyarországi boszorkányság forrásai (Budapest, 2005)